A találkozó célja a pilotoktatás értékelése, a tanulási eredmények összegzése, a tanári és tanulói visszajelzések feldolgozása volt. Az iskolai körülmények között megvalósuló tesztelés a projekt lényeges részre, melynek keretében a létrehozott szellemi termékeket, a digitális tananyagot, az egyéni tanulási utakra épülő tanulás és a blended módszertan együttes alkalmazását a gyakorlatban teszteltük.

A digitális tartalmakat és a módszertant a pilotoktatás tapasztalatai, valamint a tanulók és pedagógusok visszajelzései alapján korrigáljuk és véglegesítjük.

Ennek érdekében egyrészt

- fejlesztettünk egy digitális matematika tartalmat, mely tanulói tesztelése a gyakorlatban, iskolai körülmények között valósult meg;
- másrészt a blended módszertan keretében az adaptív tanulási útvonalakon haladó tanulókat tanárok online foglalkozások keretében támogatták.

A Személyre szabott utak a sikeres felvételihez projekt keretében a pilotoktatás sikeresen megvalósult, pozitív eredményekkel zárult valamennyi területen. A matematika tananyag, az e-learning platform, az adaptív módszertan és a pilotoktatás blended módszertana egyaránt hozzájárultak a kompetenciafejlesztéshez és az ismeretek bővítéséhez.

A tanulói fogadtatás szintén pozitívan értékelhető, a játékos feladatmegoldás, a gamifikáció eszközei, a keretjáték, a karakterek választása, a jutalmak és csillagok gyűjtése felkeltették a tanulók érdeklődését és mindez motiválta őket a tanulás során.

A projekt keretében a matematika tananyagot iskolai körülmények között teszteltük 5 csoport/115 tanuló segítségével. Azonban a gyakorlatban ennél több diák próbálhatta ki a digitális tananyagot, az intenzív érdeklődésre tekintettel olyan tanulók számára is biztosítottuk a részvétel lehetőségét, akik kevésbé rendszeresen tudták a tanulási tevékenységet megvalósítani, de szerettek volna csatlakozni. Így további 3 csoport/62 fő használhatta a projekt eredményeit. Összesen 8 tanulócsoport, 177 tanuló dolgozta fel a romániai „kisérettségi” 8 témakörét.

A tanulási tevékenység összesen 12 hét alatt valósult meg, a pilot első 8 hetében a 8 témakör feldolgozására, míg a hátralévő 4 hétben a kritikus területekre még jobban fókuszáló, szegmensenként különböző útvonalak gyakorlására volt lehetősége a tanulóknak. A bemeneti és kimeneti teszt eredményei alapján a diákok teljesítménye átlagosan 9,6%-kal javult.

Eredmények összegzése
- 5 intézmény
- 11 fő pedagógus
- 115 tanuló
- 12 hét tanulási tevékenység
- 12 tanulási útvonal
- 200 SU, összesen 641 önálló feladat segítőfeladatokkal és magyarázatokkal
- tanulási idő: összesen 79 óra 54 perc tanulás az alkalmazásban, átlagosan 2 óra 7 perc
- teljesítményjavulás: 9,6%

A tartalomfejlesztés alapját képező innovatív módszertan alkalmazásával a tanulók személyre szabott támogatást kapnak a tanulás során, ami elősegíti a matematika mélyebb megértését és alkalmazását. A játékos, interaktív feladatokból, szövegekből és multimédiás magyarázatokból álló digitális tartalmak az innovatív módszertan és a rendszerbe beépített automatikus differenciálás segítségével képesek a tanulók egyéni igényeihez illeszkedő ismeretbővítésre és kompetenciafejlesztésre.

A tanulók a szintugró tananyagban vertikálisan haladnak a különböző nehézségi szintek között, miközben a tanulási folyamat során elakadt tanulókat segítőfeladatok és magyarázatok támogatják a fejlődésben.

A pilotoktatás célja egyrészt a projekt keretében létrehozott digitális matematika tartalmak tanulói tesztelése a gyakorlatban, iskolai körülmények között; másrészt a diákok kisérettségire történő felkészítésének támogatása; végezetül a felkészülés leginkább hatékony módszerének a kidolgozása, mely a továbbiakban szabadon adaptálható az oktatás területén.

A pilotoktatás módszertana: a pilotoktatást a blended learning módszertanra építjük, melynek lényege, hogy két, egymásra épülő tanulási fázisból áll:
– egyrészt a létrehozott digitális matematika tananyagot járják végig a tanulók az e-learning platformon;
– másrészt az első fázis eredményei alapján létrehozott teljesítményalapú csoportbontás következtében, homogén kiscsoportos online foglalkozások keretében valósul meg a tanulók további differenciált fejlesztése.

Tanulási tevékenység: a digitális tananyag feldolgozása az e-learning platformon
Összesen 12 hétig tart a pilotoktatás, 11 fő pedagógus, 177 tanuló (vagy több) részvételével, 12 tanulási útvonal keretében. Az első 8 hétben a 8 kisérettségi témakörből egy-egy kerül feldolgozásra, az utolsó négy hétben a tapasztalt tanulási nehézségeket feloldó, célzottan összeállított, a kritikus területekre még jobban fókuszáló tartalmakkal dolgoznak tovább a
tanulók.

A klaszterek létrehozása
Az e-learning platformon elért eredmények alapján minden témakörben, vagyis hetente, a tanulók homogén csoportjai kerülnek kialakításra. A teljesítményalapú csoportbontás célja a kiscsoportos online foglalkozások megvalósítása, melyek keretében történik a további differenciált fejlesztés, igazodva az egyéni képesség-, és fejlettségi szinthez. Ennek következtében az azonos nehézségekkel küzdő tanulók kerülnek egy csoportba, ilyen formában valósul meg a további tanári online kiscsoportos korrepetálás adott témakörben.

A blended módszertan értelmében a tanulók a kisérettségit megelőzően egy 12 hetes felvételi felkészítőn vesznek részt az e-learning platformon. Ekkor az ezzel a céllal létrehozott, a vizsga anyagát feldolgozó digitális matematika tananyaggal foglalkoznak majd. Ezután kiscsoportos online konzultációk keretében további fejlesztésben részesülnek.

A pilotoktatás során összesen 8, vagyis minden héten egy témakört dolgoznak majd fel osztályteremi környezetben. A 8. hetet követően a célcsoportot szegmensekre bontjuk aszerint, hogy mely területeken és mely szinteken várható tőlük a leginkább fejlődés. A maradék 4 hétben a kritikus területekre még jobban fókuszáló feladatokat kapnak a tanulók gyakorlásra.

A klaszterek létrehozása: teljesítményalapú csoportbontás

Az e-learning platformon való tanulás során témakörönként teljesítményalapú csoportbontás történik: elért eredmények alapján különböző erősségű homogén csoportokba osztják a tanulókat, melyekbe az azonos nehézségekkel küzdő tanulók kerülnek. Ezáltal hatékonyabban valósul meg a további segítségnyújtás és korrepetálás az adott témakörben.

A kiscsoportos online konzultációkat hetente szervezik a pedagógusok a különböző csoportok számára, hogy feloldják a tanulás során fellépő elakadásokat.

A metodológiája magában foglalja a tartalomfejlesztés menetét, a paraméterek leírását, a módszertani kritériumok azonosítását.

A partnereinkkel közösen véglegesítettük a tartalomfejlesztés folyamatát: meghatároztuk az előzetesen kijelölt céloknak megfelelő pedagógiai módszertant és behatároltuk a tananyag tartalmát.

Az adaptív, személyre szabott tanulási útvonalak értelmében a tanuló megkapja a fő feladatot, és ha azt sikeresen megoldja, akkor a következő szintre lép. Ha azonban nem sikerül megoldania, akkor segítő feladatok és magyarázatok formájában kap segítséget. A digitális tananyag a romániai általános iskola végére, a „kisérettséginek” is nevezett záróvizsgára elsajátítandó tudásmennyiségre épül, fókuszban a differenciálással, a játékos feladatok motivációs erejével.

A rendezvényen a projekt keretében megvalósítandó fejlesztések alapjait szerettük volna megteremteni. Törekedtünk a pedagógusok fejlesztési folyamatokba való bevonására, a tartalomfejlesztési koncepció közös meghatározására.

- Sor került a „kisérettségi” kritikus kompetenciaterületeinek beazonosítására,
- ennek megfelelően a fejlesztendő témakörök meghatározására,
- a tartalomfejlesztés menetének,
- a tananyag szerkezetének megvitatására.

Az eseményen bemutattuk a tervezett módszertant, ismertettük a projekt indíttatását és koncepcióját. Ezt követően a részt vevő pedagógusok fogalmazhatták meg véleményüket a készülendő matematika tananyag kapcsán.

Ez alapján összefoglalható, hogy a blended módszertan és digitális tananyag jelentős segítséget jelentene a kisérettségi vizsgára történő felkészülésben.

A szakmai párbeszéd során során sikerült a résztvevőkkel közösen meghatározni a főbb fejlesztési szempontokat és szükségleteket, melyek a leghatékonyabban tudják támogatni a kisérettségire történő felkészülést.

Nincs ez másként Magyarország esetében sem. Mindkét országban a továbbtanulási lehetőségeket a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók számára már az általános iskola végén jelentősen korlátozza (egyéb tényezők mellett) a „kisérettséginek/felvételinek” is nevezett záróvizsga, amely nagyban meghatározza a tanulók további pályáját. Egyaránt jellemző, hogy a jobb körülményeket biztosítani képes családok gyermekei külön órákon készülnek fel a vizsgára, ami viszont hátrányos helyzetbe hozza, és már az általános iskola végén sok esetben szegregálja a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulókat.

Jelen projekt célja eszközt teremteni a kevesebb lehetőséggel élő tanulók esélyegyenlőségének biztosítására a kisérettségi vizsgákra való felkészülésben a legnagyobb kihívást jelentő matematika tárgy területén.